Alapszabály

Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet Alapszabálya

 

Székhely: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1185

Levelezési cím: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, 2222 Vecsés, postafiók: 10

I. A szervezet adatai és képviselete

  1. A szakszervezet neve: Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet.

A szakszervezet rövidített neve: LESZ

  1. A szakszervezet székhelye: Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1185
  2. A szakszervezet levelezési címe: Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér , 2222 Vecsés, postafiók: 10
  3. A LESZ független jogi személy, a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének, a Repülőtéri Földikiszolgálók Független Szakszervezetének (RFDFSZ) mindenben általános jogutódja.
  4. A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet az elnök képviseli.

A LESZ elnöke: Csorba Attila

II. A szakszervezet célja és működési elvei

  1. A LESZ elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő érdekeinek előmozdítása és megvédése, ennek keretében a jogszabályokban és az érintett területeken hatályos kollektív szerződésekben biztosított szakszervezeti, érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítési jogok gyakorlása a munkavállalók érdekében és nevében.
  2. A szakszervezet demokratikus: a demokratikus elvek szerint alakítja ki választási és működési rendszerét. Működésében érvényesíti a szolidaritás és a nyilvánosság elvét, az egyenjogúság és a konszenzusra törekvés jegyében. A szakszervezet a többségi akarat érvényesülésének biztosítása mellett, a szabad vélemény-nyilvánítás elvére építve, a tagság kezdeményezési lehetőségét előmozdítva biztosítja a kisebbségben maradók érdekeinek kifejezését és képviseletét az alapszabályban foglaltaknak megfelelően.
  3. A szakszervezet feladatának tekinti az önerős segélyezés megvalósulását, a szociális ellátottság szintentartását, illetőleg a lehetőségek szerinti fejlesztését.
  4. A LESZ alulról építkező, önálló képviseleti csoportokból és alapszervekből álló, pártoktól, egyéb szervektől és a munkáltatótól független szakszervezet, amely a tevékenységét elsősorban a Légi közlekedéssel, Légi szállítással és egyéb ágazatokkal összefüggő feladatot ellátó munkáltatókkal munkaviszonyban álló tagjai és a munkavállalók és családtagjaik, valamint a nyugdíjasok érdekében fejti ki, továbbá azokban a gazdasági társaságokban is, amelyeknek a működése, tevékenysége az említett ágazatokhoz kapcsolódik.
  5. A LESZ a szolidaritás elve alapján, az önállóságának és függetlenségének megőrzése mellett, a közös célok elérése érdekében, a közös érdekek érvényesítése végett együttműködik a légiközlekedésben, légi-szállításban és bármely ágazatban működő más szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal, továbbá más szakszervezeti szervekkel és szövetségekkel. Céljai elérése érdekében kapcsolatokat épít ki más külföldi és nemzetközi szakszervezeti szervekkel.
  6. A LESZ feladatának tekinti, hogy folyamatosan tájékoztassa tagjait és a munkavállalókat jogaikról és kötelezettségükről, továbbá a munkáltató tervezett intézkedéseiről és meghozott döntéseiről, valamint a szakszervezet tevékenységéről és elért eredményeiről.
  7. A szakszervezet feladatának tekinti a tagság folyamatos tájékoztatását, illetve belső és a külső kommunikáció fejlesztését és az ehhez szükséges rendszerek kiépítését.
  8. A LESZ az állami szervektől, a politikai pártoktól és a munkáltatóktól függetlenül működik.

III. A szakszervezet általános feladatai

  1. A LESZ általános feladata a szervezettség erejével támogatni és elősegíteni munkavállalói érdektörekvéseket, azok kifejezését és érvényesítését.
  2. A szakszervezet feladata ellátni a tagjainak általános képviseletét, az állami szervek és munkáltató vezető szervei előtt, továbbá a tagok felkérésére -meghatalmazás alapján- ellátja élet és munkakörülményeiket érintő kérdésekben a képviseletüket bíróságok, hatóságok, egyéb szervek és a munkáltató vezetése előtt.
  3. A szakszervezeti vezetés feladata a tagok és a munkavállalók érdekeinek megismerése, ezek kifejezése és a szükséges érdekérvényesítési eljárások megindítása, valamint lefolytatása.
  4. A szakszervezet feladata a tagok érdekeinek védelme, a választott szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének biztosítása.
  5. A kollektív szerződés megkötésében való részvétel és az érdekegyeztetések során a szakszervezet köteles az általa képviselt valamennyi rétegérdeknek hangot adni.
  6. A szakszervezet a tagjainak kezdeményezésére abban az esetben nyúl a munkaharc eszközéhez, ha az érdekérvényesítési eljárásai nem vezetnek sikerre, vagy a késlekedés a tagjainak érdeksérelmét idézné elő.
  7. A szakszervezet feladata a szakszervezeti közös vagyon kezelése és abból szolgáltatások nyújtása a tagság számára.

IV. A tagsági jogviszony, a tagok jogai és kötelezettségei

  1. A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezetének tagja lehet:

– elsősorban a Légiközlekedési és Légi-szállítási feladatot ellátó munkáltatók és egyéb ágazatok bármely munkavállalója, család tagja és nyugdíjasa,

– bármely munkáltatóval kapcsolatban álló gazdasági-társaság munkavállalója, ha a társaság működése a Légi közlekedési és Légi szállítási tevékenységéhez kapcsolódik, továbbá e társaságok azon nyugdíjasa, aki ezekből a cégekből  kiszervezésre került a társasághoz, feltéve, hogy a belépési nyilatkozatot aláírják, és abban magukra nézve kötelezőnek ismerik el a LESZ Alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, valamint a tagdíjfizetés mértékét, módját és rendjét.

  1. A szakszervezeti tagság önkéntes, a tagok jogai egyenlőek.
  2. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával, a tagdíj befizetésével és a nyilvántartásba vétellel kezdődik.
  3. Nem lehet a szakszervezet tagja az, akivel szemben törvényben rögzített kizáró ok áll fenn. A belépési nyilatkozatban erről is nyilatkozni kell.
  4. A tagsági viszony megszűnik:

– a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével,

– a tag kilépésével a 25. pont szerint,

– a tag kizárásával a 26. pont szerint,

– felmondással a 27. pont szerint,

– a tag halálával,

– A munkavállaló munkaviszonyának a szakszervezet működési területén történő megszűnésével a nyugdíjba vonulást ide nem értve. Nyugállományba vonuláskor a tagot a tagságának fenntartásáról nyilatkozni kell.

  1. A tag kilépési szándékát köteles írásban bejelenteni az elnökségnek. A tagsági jogviszony azon a napon szűnik meg, amelyen a tag a bejelentést megtette.
  2. Aki a jogszabállyal, szakszervezet alapszabályával, vagy határozatával, illetőleg a szakszervezet céljával összeegyeztethetetlen, vagy ellentétes magatartást tanúsít, a szakszervezetből kizárható. A tag kizárását bármely szakszervezeti tag kezdeményezheti. A kizárásra az elnökség jogosult, amennyiben a kizárásról határozó ülésre – előzetesen írásban – meghívta a tagot. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt lehetőséget kell adni a tagnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére, és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. A tag meghallgatásáról jegyzőkönyv készül. Az elnökség a tag meghallgatását követően nyomban határoz, és döntéséről indokolással és a jogorvoslati jogról szóló tájékoztatással ellátott határozatot hoz, amelyet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a taggal írásban közöl. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag azonban a szakszervezet székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a határozat felülvizsgálatát.
  3. Felmondással szüntethető meg a tagsági jogviszony, ha a tag nem fizet tagdíjat legalább hat (6) hónapon keresztül. A szakszervezet a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség dönt.
  4. A szakszervezeti tag a szakszervezet tartozásáért csak a tagdíja mértékéig felel.
  5. A szakszervezet minden tagja választójoggal rendelkezik, és bármely tisztségre megválasztható, kivétel ez alól a pártoló tag.
  6. A tag jogai:

– A tag jogosult részt venni az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, a szervezet munkájában, a végzett munka elszámoltatásában.

– Jogosult a szakszervezet rendezvényein, a szerveinek ülésén megjelenni, a véleményét kinyilvánítani a javaslatait, megtenni.

–  Választhat és választható tisztségre.

– Joga van közreműködni a LESZ szerveinek létrehozásában, a tisztségviselők megválasztásában közvetlenül vagy közvetve részt vehet, a tisztségviselők, elszámoltatását kezdeményezheti.

– Jogosult igényelni a szakszervezet vezető szerveitől az élet és munkakörülményeire vonatkozó információkat és a tájékoztatást a szakszervezet működéséről.

– Jogosult igényelni, hogy konkrét ügyekben, érdekei védelmében a szakszervezet szerve fellépjenek, érdekeiket képviseljék.

– Jogosult kezdeményezni szakszervezet testületi ülések összehívását, a napirendjükre javaslatot tehet.

– A tisztségviselők jogosultak a munkajogi védelemre az illetékes vezetőszervek részéről, tevékenységükért az őket megválasztó tartoznak felelősséggel.

– A tagok jogosultak igénybe venni a szakszervezet által biztosított szolgáltatásokat.

  1. A tag kötelezettségei:

– A tag köteles betartani a szakszervezet alapszabályát, továbbá a szervezeti és működési szabályzatát.

– Köteles részt venni a szervezet tevékenységében és a tisztségviselők a szervezeti munkában.

– Köteles a szakszervezet tisztségviselőinek tudomására hozni a szakszervezet tevékenységét negatívan befolyásoló tényeket vagy azok gyanúját.

  1. A pártoló tag lehet az a magánszemély, aki a szakszervezet célkitűzéseit elfogadja és azt erkölcsileg, illetve anyagilag (minimum a tagdíjat megfizeti) támogatja.
  2. A pártoló tag jogai:

A pártoló tag jogosult a szakszervezet által nyújtott kedvezmények igénybevételére, részt vehet a LESZ által szervezett rendezvényeken.

Tanácsért és támogatásért fordulhat a szakszervezet testületeihez.

A pártoló tag kötelezettségei:

A pártoló tag csak olyan magatartást tanúsíthat, amely a LESZ alapszabályával, szabályzataival és az általa szervezett programok szellemiségével összhangban van.

A pártoló tag köteles határidőre befizetni az alapszabályban vagy határozatban meghatározott pártoló-tagdíjat.

V. A szakszervezeti tagdíj mértéke és annak megfizetése

  1. A tagdíj mértéke:

– a havi bruttó jövedelem 0,8%-a maximum 1650 forint, A tagdíj mértékének maximuma 2017-től minden év május elsejétől 200 forinttal emelkedik.

– Családtagok,  tanulók, tagdíja 100- forint/hó, azaz 1200 forint/év. Nyugdíjasok, jogi állományban lévők tagdíja 1000-forint/hó.

  1. A tagdíj megfizetése a munkavállalók, nyugdíjasok, tanulók és jogi állományban lévők esetében havonta utólag, legkésőbb a hónap 10. napjáig történik. A tagdíj mértékének és fizetési módjának megváltoztatása a választmány hatáskörébe tartozik.

VI. A szakszervezet szervezeti felépítése és döntési rendszere

  1. A LESZ szervei:
  2. Képviseleti csoport
  3. Alapszervezet
  4. Választmány
  5. Elnökség
  6. Küldöttgyűlés

 

  1. Képviseleti csoport

A LESZ szerveződésének legkisebb egysége a képviseleti csoport, amely a munkaszervezet osztályszintű egysége alatti munkavégzési egységet képező csoportjaiban, részlegeiben jön létre. A csoport létszáma legkevesebb három (3) fő lehet.

A csoport kialakításának rendező elve a munkaszervezeti felépítéshez igazodó, a munka irányításával megbízott közvetlen vezetőkkel kialakítandó munkakapcsolat. A képviseleti csoport neve a csoportgyűlés.

  1. A csoport vezetője a szervező vagy érdekképviselő, akit a tagok maguk közül vagy a szakszervezet bármely területének tagjai, illetve képviselői közül közvetlenül, titkos vagy nyílt szavazással választanak meg, illetve hívhatnak vissza. A szervező vagy érdekképviselő megbízatása öt (5) évre szól.

A szervező vagy érdekképviselő közvetlen kapcsolatot tart a tagsággal, szervezi a csoport működését, figyelemmel kíséri az érdekvédelmi szempontból jelentős körülmények alakulását, gyűjti és közvetíti a szakszervezeti vezető szervek felé a tagsági észrevételeket, igényeket, valamint a csoport állásfoglalásait.

A szervező vagy érdekképviselő együttműködő vezető szintjén ellátja mindazokat az érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatokat, amelyek nem tartoznak felsőbb szakszervezeti szerv hatáskörébe.

  1. A 10 főt meghaladó csoportok szervező vagy érdekképviselő helyettest is választhatnak.
  2. A szervező vagy érdekképviselő a tevékenységéért a tagságnak tartozik felelősséggel.
  3. A szervező vagy érdekképviselő tagja az alapszervezet vezetőszervének.
  4. Alapszervezet:

Az alapszervezet az osztály, vagy ennél magasabb szintű, önálló részlegekben vagy társaságokban hozható létre. Az alapszervezet szerve a taggyűlés, amelyet legalább félévente össze kell hívni.

  1. Az alapszervezet vezetőségének tagjai a szervezők vagy érdekképviselők , akik maguk közül ügyvivőt választanak, nyílt vagy titkos szavazással. Az ügyvivő irányítja és szervezi az alapszervezet munkáját és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak felsőbb szakszervezeti szerv hatáskörébe.
  2. Az ügyvivő tagja a szakszervezet választmányának.
  3. Választmány (ügyvezetés):

A LESZ döntéshozó és ügyvezető szerve – a küldöttgyűlések közötti időszakban – a választmány, amely tevékenységéről köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek.

  1. A választmány tagjai az elnökség tagjai, az alapszervezeti ügyvivők és – amennyiben működnek bizottságok – a bizottsági elnökök, a felügyelőbizottság elnöke kivételével, aki a választmányi üléseken szavazati jog nélkül részt vehet. A választmány üléseit félévente, illetve szükség szerint tartja. A választmányt bármely ügyvivő kérésére össze kell hívni, az ülést megelőző legalább hét (7) napos előzetes értesítéssel. A választmány üléseit az elnök készíti elő és vezeti le, az elnökség által meghatározott módon és elvek szerint.
  2. A választmány a küldöttgyűlés által meghatározott elvek szerint végzi tevékenységét. A választmány hatáskörébe és feladatkörébe tartozik:

– A küldöttgyűlések között a LESZ irányítása,

– A küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása,

– Döntési jogkörébe tartozik az alapszabály V. fejezetében megállapított tagdíj mértékének és megfizetési módjának megváltoztatása,

– Feladata a LESZ vagyonának kezelése, továbbá az éves költségvetés és az éves beszámoló előkészítése,

– A választmány dönt a szakszervezeti szervezésű sztrájk ügyében, a szolidalítási sztrájk kérdésében, továbbá demonstrációk szervezéséről, illetve más szervek által szervezett demonstrációkon való szervezett LESZ részvételről,

– A választmány hagyja jóvá az elnökség és a munkabizottságok ügyrendjét és fogadja el a LESZ szervezeti és működési szabályzatát,

–  A választmány választja meg a bizottságok elnökeit (kivéve a felügyelőbizottságét),

– A választmány beszámoltatja az elnökség tagjait a végzett munkájukról és szabja meg tevékenységük és az elnökség működésének fő irányait,

– Meghallgatja a felügyelőbizottság évközi beszámolóit.

  1. A választmány ülései nyilvánosak. zárt ülés indokolt esetben, a személyi döntések előkészítése és a személyi döntések esetében rendelhető el. Zárt ülést kell elrendelni, ha az ülés tárgya üzleti vagy személyi titoktartást érintő kérdés.
  2. A választmány üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyben sorszámmal fel kell tüntetni a testületi döntéseket.
  3. Az elnökség tagjai:

-az elnök,

-az alelnök és az elnökségi tag.

  1. Az elnökség üléseit havonta, illetőleg szükség szerint tartja. Az elnökség ülését – legalább három napos előzetes értesítéssel – össze kell hívni, ha ezt bármelyik elnökségi tag vagy a felügyelőbizottság elnöke kéri.
  2. Az elnökség a munkáját és feladatait a küldöttgyűlés és a választmány által jóváhagyott ügyrendje alapján látja el, illetve teljesíti.
  3. Az elnökség szervezi a LESZ folyamatos tevékenységét, az információk gyűjtését és a szakszervezeti tagok, valamint a munkavállalók tájékoztatását.
  4. Az elnökség tagjai kötelesek a választmányi ülésen és a küldöttgyűlésen részt venni, a szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a szakszervezet tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
  5. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
  6. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított öt (5) év időtartama szól. Amennyiben az öt éves időtartamon belül történik az elnökség tagjának megválasztása (vagy a tisztségviselő pótlása), úgy a tisztségre történő megválasztás időtartama nem haladhatja meg az elnökség korábban megválasztott tagjaira vonatkozó öt éves időtartamot.
  7. A vezető tisztségviselőket a szakszervezet tagjai közül kell megválasztani.
  8. Az elnökség tagjai az ügyvivő felkérésére jogosultak részt venni az alapszervezeti szinten folyó tárgyalásokban.
  9. Az elnökség feladatkörébe, illetve kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– a kollektív szerződés megkötéséről folyó, illetőleg a módosítását célzó tárgyalásokon való részvétel megszervezése, a szakszervezeti követelések és igénye meghatározása e tárgyalások során, valamint a szakértői részvétel biztosítása,

– az elnökség dönt a szakszervezeti kifogás előterjesztéséről,

– feladata a küldöttgyűlés és a választmány határozatainak folyamatos végrehajtása,

– elkészíti az éves költségvetés és a zárszámadás tervezetét,

– szervezni a tagság tájékoztatását, illetve a külső kommunikációt, beleértve az ezzel kapcsolatos nyomtatott és online szakmai, érdekképviseleti szervezeti közlemények, kiadványok, tájékoztatók, sajtóanyagok elkészítését illetve azok felügyeletét,

– vezeti a nyilvántartást a tagságról,

– a szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

– a szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

– a szakszervezetet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,

– rendszeres kapcsolatot tart a működési területén tevékenykedő szakszervezetekkel, egyesületekkel, üzemi tanácsokkal és munkáltatók vezetőivel,

– kezdeményezni jogosult a LESZ tiltakozó és szolidalítási akcióit a választmány felé,

– jogosult dönteni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a választmány, illetve a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség dönt – bizottsági előkészítés alapján – a szociális támogatások odaítéléséről.

  1. Az elnökség munkáját az elnök, távollétében az elnök meghatalmazása alapján az alelnök vagy az elnök által kijelölt elnökségi tag irányítja.
  2. Az elnök

Az elnök az elnökség tagja, akit a küldöttgyűlés választ a szakszervezeti tagság közös képviseletére. Ellátja mindazon ügyeket, melynek képviseletére az alapszabály, a küldöttgyűlés vagy az elnökség felhatalmazza.

– A szakszervezeti szervek mindennapos munkájának irányítása és koordinálása,

– Az elnökségi és választmányi ülések összehívása, keretében a napirendek kialakítása, továbbá e testületi ülések összehívása és levezetése, részvétel az elnökség, valamint a választmány és a küldöttgyűlés ülésén.

– Az elnök köteles intézkedni az elnökség vagy választmány összehívásáról, ha munkahelyi konfliktus alakul ki, továbbá a határidők elmulasztásából eredő hátrányok megelőzése érdekében köteles halaszthatatlan intézkedéseket megtenni, illetőleg a halasztást nem tűrő eljárásokat megindítani, az elnökségnek történő beszámolási kötelezettség mellett,

– Az elnök tevékenységéről évente beszámol a küldöttgyűlésnek,

– Az elnök kezdeményezhet kollektív érdekvitát a munkáltatóval szemben, a munkaszervezet felső vezetése szintjén,

– Az elnök az elnökség tevékenységével összefüggő feladatait az elnökség ügyrendje szerint teljesíti,

– Az elnök törvényesen képviseli a szakszervezetet harmadik személyek, bíróság, hatóság és egyéb más szervek előtt, és képviseleti jogát pedig önállóan gyakorolja,

– Az elnök irányítja a munkabizottságokat,

– Az elnök jogosult felkérni szakértőket és megbízni jogi képviselőket jogvitás ügyek vitelére,

– Az elnök – az elnökségnek, illetve választmánynak történő utólagos beszámolási kötelezettsége mellett – jogosult minden olyan döntést meghozni, amely nem tartozik az elnökség, a választmány vagy küldöttgyűlés hatáskörébe.

  1. Az elnököt – akadályoztatása esetén – a meghatalmazással kijelölt alelnök vagy elnökségi tag teljes jogkörrel helyettesíti.
  2. Küldöttgyűlés

A küldöttgyűlés a LESZ legfelsőbb döntéshozó szerve, a tagok közvetett módon, képviselőik – a küldöttek – útján vesznek részt a legfőbb szerv hatáskörébe utalt tevékenységben. A küldöttgyűlés a tisztújító üléseit 5 évente, a beszámoló és az éves költségvetési terv elfogadását célzó üléseit évente tartja. A küldöttgyűlést a fenti időpontokon túlmenően is össze kell hívni, ha a választmány így dönt, illetőleg a felügyelőbizottság ezt alapos okkal indítványozza. Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni, ha az alapszervezetek 1/3-a ezt írásban kéri.

A küldöttgyűlést a szakszervezet elnöke – akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag – írásban a javasolt napirend közlésével hívja össze. A küldöttgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett küldöttgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen.

A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) a szakszervezet nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt küldöttgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A küldöttgyűlés összeghívására irányuló meghívóban meg kell jelölni a megismételt küldöttgyűlés helyét és időpontját is.

A meghiúsult küldöttgyűlés és a megismételt küldöttgyűlés között legalább 1 órának kell eltelnie. Amennyiben a megismételt küldöttgyűlés új napon kerül megtartásra, úgy valamennyi tagnak ismételt meghívót kell küldeni, melynek a távolmaradás jogkövetkezményére szóló figyelmeztetést tartalmaznia kell.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A szakszervezet a küldöttgyűlést a székhelyén vagy az elnökségi tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.

Ha a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A küldöttgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A küldöttgyűlést a szakszervezet elnöke, akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt elnökségi tag vezeti.

A küldöttgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő megválasztására bármelyik szakszervezeti tag javaslatot tehet. A küldöttgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a küldöttgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50%-a képviselve van. A küldöttgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a küldöttgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a küldöttgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a küldöttgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a küldöttgyűlés tagjai közül választott hitelesítő(k) aláírásával hitelesíti.

A küldöttgyűlésen annak tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

  1. A küldöttgyűlés összehívásának kötelezettsége

Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a szakszervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a szakszervezet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a szakszervezet céljainak elérése veszélybe került.

Az ilyen okból összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szakszervezet megszüntetéséről dönteni.

  1. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– Az alapszabály elfogadása és módosítása,

– Az elnök, az alelnök, és az elnökségi tag megválasztása, visszahívása, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, esetleges díjazásának megállapítása

– A küldöttgyűlés dönt a szakszervezet stratégiai céljainak meghatározásáról,

– Dönt a szakszervezeti vagyon felhasználásának elveiről, az éves költségvetésről, a beszámoló elfogadásáról és a felügyelőbizottság beszámolóinak elfogadásáról, és az ezzel összefüggő további teendőkról,

– A küldöttgyűlés dönt más szervezetekkel való egyesülésről, illetve kiválásról, szövetséghez történő csatlakozásról, illetve kilépésből, valamint a szakszervezet feloszlatásáról,

– Vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szakszervezettel munkaviszonyban áll;

– Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szakszervezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

– A jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más szakszervezeti szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

– A végelszámoló kijelölése;

– Dönt a választmány és a felügyelőbizottság előterjesztéseiről.

  1. A küldöttgyűlésen részt vevő küldötteket az alapszervek delegálják, létszámarányosan azzal, hogy minden alapszervezet jogosult legalább egy küldöttet küldeni. A küldötteket az alapszervezetek a taggyűlésen nyílt vagy titkos szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel választják. A küldöttgyűlés résztvevői az ügyvivők, az elnökség tagjai és a bizottságok tagjai.
  2. A szakszervezeti szervek döntéseire vonatkozó közös szabályok:

– A szakszervezet bármely szervének ülése akkor határozatképes, ha azon a szerv tagjainak legalább fele részt vesz.

– A szakszervezeti szervek a döntéseiket általában a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

-(1) A szakszervezet alapszabályának módosításához, a szakszervezet egyesüléséhez és szétválásához a küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) A szakszervezet céljának módosításához és a szakszervezet megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

–  A jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges

Az elnökség és a felügyelőbizottság tagjainak visszahívásához.

– A tisztségviselők megválasztására irányuló titkos vagy nyílt szavazáson alapuló döntésnél megválasztottnak a legtöbb szavazatot kapott tagot kell tekinteni. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

  1. Felügyelőbizottság

Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

  1. A felügyelőbizottság három tagú, megbízatása öt évre, de legfeljebb a megválasztott Elnökség megbízatásának lejártáig szól. Amennyiben az öt éves időtartamon belül történik a felügyelőbizottság tagjának megválasztása (vagy a tisztségviselő pótlása), úgy a tisztségre történő megválasztás időtartama nem haladhatja meg a felügyelőbizottság korábban megválasztott tagjaira vonatkozó öt éves időtartamot. A felügyelőbizottság tagjait a küldöttgyűlés választja a szakszervezet tagjai közül. A felügyelőbizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott felügyelőbizottsági tag képviseli.
  2. A felügyelőbizottság feladata a szakszervezet szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szakszervezeti határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Ennek során az elnökségtől jelentést, a szakszervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  3. A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult elnökséget, küldöttgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szakszervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;                                          b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
  4. Az intézkedésre jogosult elnökséget, vagy küldöttgyűlést a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított 15 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség illetve a küldöttgyűlés összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

Ha az elnökség, vagy a küldöttgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

  1. A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
  2. A felügyelőbizottságot össze kell hívni, ha azt bármelyik tag, az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a felügyelőbizottság elnöke, vagy a két felügyelőbizottsági tag együttesen, írásban hívja össze. Az ülés összehívásáról a felügyelőbizottság tagjait az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban értesíteni kell a helyszín, az időpont és a napirend megjelölésével.
  3. A felügyelőbizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatainak érvényességéhez legalább két tag egyetértése szükséges. Ha az ülés nem határozatképes, hét napon belül megismételt ülést kell összehívni. A megismételt ülés határozatképességéhez is mindhárom elnökségi tag jelenléte szükséges. A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli.
  4. A felügyelőbizottság tagjai:
  • az elnökségtől függetlenek;
  • tevékenységüket személyesen kötelesek ellátni, melynek ellátása során nem utasíthatók;
  • ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a szakszervezetnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek a szakszervezettel szemben.
  1. A felügyelőbizottság jogosult:
  • a szervezet nyilvántartásaiba, könyveibe betekinteni;
  • a tisztségviselőktől és a szervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérni;
  • a szakszervezet fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálni, szakértővel megvizsgáltatni.
  1. A felügyelőbizottság köteles:
  • a szakszervezet törvényes működésének folyamatos ellenőrzésére, ennek keretében a jogszabályok, az Alapszabály, a szakszervezet testületei által meghozott határozatok betartására és betartatására;
  • a küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztések megvizsgálására, az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontjának a küldöttgyűlésen történő ismertetésére;
  • vizsgálni az Alapszabályban rögzített összeférhetetlenségi szabályok betartását;
  • összeférhetetlenség fennállása esetén 30 napos határidő kitűzésével felszólítani az érintett tisztségviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére és erről egyidejűleg tájékoztatni az Elnökséget.
  1. A felügyelőbizottság elnökét a szakszervezet választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
  2. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös és összeférhetetlenségi szabályok (elnök, elnökségi tagok, felügyelőbizottság tagjai)

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a szakszervezet vezető tisztségviselője.

A küldöttgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szakszervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szakszervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a küldöttgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a választmány azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a szakszervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a szakszervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szakszervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást,

d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (A Ptk. 8:1. § b pontja alapján)

A szakszervezet megszűnését követő három évig nem lehet más szakszervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan szakszervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szakszervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szakszervezetnél is betölt.

A vezető tisztségviselői megbízatása megszűnik:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással,

c) lemondással: a vezető tisztségviselő a küldöttgyűléshez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat,

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

VII. A szakszervezet gazdálkodása

  1. A pénzügyi gazdálkodás alapja a tagok által befizetett tagdíj és a jogszabályok által lehetővé tett támogatásából, a saját vagyon működtetéséből befektetéséből származó bevétel. A szakszervezet tartozásáért vagyonával felel. Az éves költségvetést a küldöttgyűlés hagyja jóvá, a felhasználást a felügyelőbizottság felügyeli. A segélyezési bizottság készíti elő a döntést a beérkezett kérelmek odaítéléséről a segélyezési szabályzat alapján.
  2. A szakszervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak érdekvédelmi céljai megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.
  3. Gazdasági ügyekben az elnökség tagjai írhatnak alá.

VIII. Záró-rendelkezések

  1. A szakszervezet megszűnése

A szakszervezet jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok kimondják megszűnését; vagy;

d) az arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve mindegyik esetben, hogy a szakszervezet vagyoni viszonyainak lezárására  irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, a szakszervezet céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő szakszervezet vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja, el vagy azt nem szerezheti meg.

A szakszervezet vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

  1. Záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni.

Záradék:

Alulírott, mint a szakszervezet elnöke igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Csorba Attila

Szakszervezet elnöke

Budapest, 2017. június 1.

________________________________________

A LESZ letölthető logója: ITT